Ivellios, a Lyrium szülötte

Tárgy: Ivellios, a Lyrium szülötte Hétf. Jan. 27, 2014 12:36 am

Név: Ivellios Relent
Nem: Férfi
Életkor: 24
Faj: Szörny

Szakértelmek, kaszt:

Minden, amihez ért, a kísérlet és az utána kezdett önfejlesztés eredménye. Alapvetően mágusnak tartja magát, de az íjászattal is foglalkozik. Bár a közelharcban nem jeleskedik, mágiájával megoldja a dolgokat kis távolságból is, ha kell.
Fontos megemlíteni azt a tudást, ami Voxi mellett szerzett. Sokat tanult könyvekből történelemről, letűnt korokról, földrajzról, és sok értekezést olvasott a mágia és az alkímia kutatóitól. Nem mestere ezeknek, de alapvető tudással rendelkezik ezekben az ágakban.

Kinézet:

Régen, még az ominózus események előtt átlagos ember volt, semmi extrával. Egyedül orrát ékesíti egy sebhely, ami még az azelőtti időkből maradt meg. A kísérlet után már azonban inkább egy démon kinéztét kelti. Egyik szeme démonian sárga, a másik pedig egy fénylő pupilla csak, szeme fehér része pedig feketévé változott. Nyakától lefele, fél mellkasa, bal oldala, teljes bal karja és jobb alkajától egészen az ujjai végéig szintén fekete színt vett fel bőre. Vállai a beültetés miatt tüskések, csak úgy, mint karjai. A fekete pigmentek szeme körül is meglátszanak. Emellett mellkasától kezdődve kék, fénylő csíkok és motívumok díszítik "megmunkált" testrészeit.
Ezt leszámítva egy fekete hajú, közepesen magas, sovány, de izmos férfi.

Jellem:

A kísérlet nyilvánvalóan nagy hatással volt a személyiségére. Eddig a bosszú hajtotta, de most már valamilyen szinten kezd tudatosulni benne, hogy másra is használhatja a kapott erőket. A hirtelen kapott szabadsága még új neki, úgy érzi, mindenre van ideje, és tényleg azt csinál, amit akar. Minden erejével azon van, hogy magányában saját magával foglalkozzon, és megértse új erejét, hogy kitapogassa, mit is rejt magában ez a szerzett adottság.
Egyébiránt egy humoros, teljesen átlagos jellemű "ember." Mindig is szerette a társaságot, jól érezte magát az emberek között, és kedves azokkal, akik nem szörnyként tekintenek rá. De sajnos eddigi élete során a legtöbben szörnyszülöttként bántak vele, és féltek tőle. Egyszer majd talán talál egy olyan társaságot, ahol így is szeretni fogják, és a magányból kimászva újra boldog legyen. Újra átlagos.

Előtörténet:

Nem sokra emlékszik a családjából, hiszen nagyon korán elválasztották hazájából. Még azt sem tudja igazából, hogy az a haza hol volt. Kiskorában, 5 évesen rabszolgának adták, vagy valahogy rabszolgatartók kezébe került, akik aztán eladták egy alkimistának, egy Voxi nevű boszorkánynak, aki Ureh egyik rettegett varázslónője volt.
Első emlékei már ettől az időszaktól kezdődnek. A boszorkány szigorú volt, és nyilvánvalóan, sokat várt el az ifjú inasától. Ivellios rengetegszer le lett hordva, sokszor apróságokért is, amitől megtanult precízen csinálni mindent. Végérvényben nem volt olyan rossz ez a munka. Részben, mert ebben nőtt fel, másrészt pedig rengeteg érdekes dolgot látott, és mágia terén tanult is dolgokat.

Voxi

Mikor Voxi észrevette, hogy Ivelliosnak van érzéke a mágiához, tanítani kezdte a munka mellett. Ő mindig vágyott valakire, aki majd egyszer örökölheti tudását, ha már gyermeke nem születhetett, így Ivellios fontos volt neki.
A fiú gyorsan tanult, és egész jó varázslótanonc lett 18 éves korára. Közben persze ugyanúgy dolgoznia kellett, de most már értelmét is látta annak, hogy kitartóan tűrje a sanyargatást.
Aztán jött a probléma. Voxi egy híres urehi varázslócéh egyik vezetője volt, akik a háttérben (valhedgi mintára) elkezdtek foglalkozni az alkímiával is, hogy ötvözzék a két ágat, és így valami hatalmas, eddig ismeretlen erőt teremtsenek.
Az alkímia rengetett új lehetőséget adott Voxinak, aki a megszállottja lett a nagy célnak. Hamarosan, sok-sok kutatás után rátalált egy összetevőre, ami átformálja a testet, de felerősíti a hordozó mágikus képességeit. Persze ez akkora felfedezés volt, hogy Voxi senkivel sem osztotta meg, mit talált. A hatalmat arra akarta használni, hogy miután megbizonyosodott a sikerről, önmagát elpusztíthatatlanná változtassa. A formula és a beépítő eljárás megtervezése után már csak egy tesztalanyra volt szükség.
Az akkor 19 éves Ivellios pont kapóra jött. Mivel Voxi megtartotta magának a titkát, mindenféle segítő nélkül, egyedül végezte el a műtétet. És ez volt a probléma.
A lyrium egy instabil anyag, ami alkimista összetevők mágikusan megváltoztatott formája. A terve az volt, hogy Ivellios fél testét átalakítja. Miután altatót kevert az ételébe, laborjába vitte, és megkezdte a műtétet rajta.
Ez sikerült is, csak egy dologgal nem számolt: hogy a tőrbecsalt fiú, akit az asztalra szíjazott, hamarabb felébredt, mint szerette volna. Az altató túl gyengének bizonyult, így Ivellios még azelőtt felkelt, hogy Voxi bezárta volna abba a tömlöcbe, ahol biztonságban tudta volna magától.
Kótyagos érzéssel kelt fel a műtőasztalról a fiú. Miután felmérte a helyzetet, meglátta a változásokat testén, és rájött, hogy mi is történt, elüvöltötte magát. Az addig háttal álló Voxi ijedten megfordult, és tudta, lehet, hogy ez lesz életének vége.
Ivellios iszonyatos haraggal, öntudatlan használta képességét, és mágikus erővel elszakította a szíjakat. A következő mozdulata az volt, hogy egy hatalmas energianyalábbal kettélőtte Voxi testét. A boszorkánynak cselekedni nem volt ideje.
Miután összeszedte magát, megtalálta a formulát és a terveket. Áttanulmányozta őket, szinte beleégette az agyába az egész folyamatot, aztán elégette a papírokat, mondván, soha többé ne szenvedje el ezeket más ember.
Fájdalomtól szenvedve, egy szál nadrágban, immáron mutálódott, lyriummal megváltoztatott testtel rohant ki a kúriából, és futott, amíg a lába bírta. Útjából mindenki elkotródott, és sikoltozva kiabáltak segítségért.
Ivelliosnak sikerült meghúznia magát egy barátjánál, ahol kiheverte a műtét fájdalmait. Teste szó szerint összenőtt a lyriummal, szimbiózist alkotva. Viszont a fiú tudta: nincs maradása. Amint megtudják, hogy mi történt korábbi mesterével, üldözni fogják. Barátait nem veszélyeztetheti, így nincs tovább maradása.
Miután nagy nehezen, önmagát takargatva sikeresen megszökött a városból, Kurast felé vette az irányt. Újból mágustanoncnak állt, de híreket hallot Voxi céhéről, hogy le akarják vadászni a gyilkosát.
Így újra felkerekedett, és meg sem állt Entsteigig. Nincs hazája. Nincsenek barátai. Csak ő maradt magának, és a lyrium. Bár már kezd visszatérni életkedve, hiszen az új lehetőségek egy teljesen más életre adnak esélyt számára, még mindig takargatnia kell magát. Bízik benne, hogy egyszer majd szabadon élhet, titkolózás nélkül.

Képesség(ek):

A Lyrium Teremtménye (1. szint): A lyrium erősíti a gazdája mágikus erejét. (+1 mindenféle mágiára.)

Energianyaláb (1. szintű varázslat): Egy kéken ragyogó energialövedék.

Tündértűz (1. szintű varázslat): Egy 10 méteres körben minden élőlényt csak a mágus számára látható, kékes ragyogással körvonalazza. Falon nem lát át vele.

Felszerelés:
- egy teljes testes mágusköpeny
- egy átlagos rövidíj
- nyílvesszők tegezben a hátán
- egy tőr
- ruházat, hétköznapi felszerelés

Tárgy: Re: Ivellios, a Lyrium szülötte Hétf. Jan. 27, 2014 5:03 am

Amit még elfelejtettem megírni PM-ben, hogy a Lyriumos képességedet 2 képességponttal tudod majd fejleszteni, hiszen ez mindenre hat.

Ha javítottál, dobj egy üzenetet, és elfogadlak.

Tárgy: Re: Ivellios, a Lyrium szülötte Hétf. Jan. 27, 2014 5:11 am

Így már fain, üdv a szörnyek táborában!

Sorsod:

Tárgy: Re: Ivellios, a Lyrium szülötte Hétf. Jan. 27, 2014 5:11 am

The member 'Dastriel' has done the following action : Szerencsedobás

'Sorsdobás' :
Ivellios, a Lyrium szülötte Purple10