Életfa szentély

Tárgy: Életfa szentély Hétf. Okt. 14, 2013 3:20 pm

Életfa szentély

Aiedail város népe a természet szentségében hisz, így tiszteletüket és szeretetüket a város egyik hatalmas terén álló magas, és széles lombú fa alatt fejezik ki az Anyatermészetnek. Sokan fordulnak meg itt naponta, hogy köszönetet mondjanak a jó termésért, vagy fohászkodjanak a gyermekük egészséges születéséért, védelmet kérjenek a rossztól. Ez a szent hely még egy fontos rituálé helyszíne, méghozzá a temetéseké. Ilyenkor a halott testét visszaadják a természetnek, akitől kölcsön kérték, és virágokkal, gyümölcsökkel a fa gyökereihez temetik, hogy lelke tovább élhessen a levelekben, míg teste visszakerüljön a föld ölelésébe, akár egy apró mag, melyből lassan új élet sarjad ki. Éjszaka a fákon lampionok világítanak, hogy kellemes, meleg fénybe vonják a városlakók számára oly fontos helyet, és magukhoz vonzzák az éjjeli szentjánosbogarakat, így keltve fénypöttyök táncát, csillagos eget a föld felett pár méterrel.

Tárgy: Re: Életfa szentély Pént. Dec. 20, 2013 6:20 am

Az éves Napfesztivál lakomájáról sétálgat kifelé két alak, a palota felől érkeznek a hatalmas fához, ami lombjával óriási árnyékot vet a fűre. Jobb oldalon egy alacsony, karcsú alak sétálgat, szélesen gesztikulálva beszél a vele tartó férfinak. Hosszú, fehér csipkeruhája a térde alá ér pár centivel, vállait szabadon hagyja a finom kelme, míg az ujjai lefelé bővülnek, leérnek térdéig. Haja, melyben a foltjai, csíkjai látszanak, most össze van fonva a feje egyik oldalán, így macskafüle tökéletesen látszik. Nyakában pedig természetesen ott ragyog elmaradhatatlan amulettje.
- Ezen a helyen tartjuk a nagyobb ünnepségeket, valamint ide temetjük holtjainkat is, hogy a tölgy leveleiben örökké éljenek majd, testük visszatérjen az Anyaföldbe, míg lelkül velünk maradjanak a szívünkben. Éjszaka meggyújtják a lámpákat is. Azokat, amik ott lógnak. Nagyon szép látvány.
Meséli szelíd hangon, miközben hol mutogat, hogy integet egy-egy macskaembernek, aki ráköszön, vagy pedig társát lesi, tetszik-e neki, vagy akar-e kérdezni még valamit. Közben szépen, feltűnésmentesen vonul egy üresebb terület felé, hogy a megfelelő pillanatban megkérdezhesse a fiút, vele tartana-e az útján. De most még csak mosolyog, és apró hegyes macskafogacskái néha kivillannak ajkai közül.

Tárgy: Re: Életfa szentély Pént. Dec. 20, 2013 6:38 am

A lelkes vándor hű paripáját biztonságos helyen hagyta a macskaemberek istállójánál, így most végre veszedelmek nélkül jó alaposan körbe szeretne nézni a városban. Nem kis szerencséjére a hercegnő maga ajánlotta fel, hogy körbevezeti és hát annál, mint aki ezt teremtette senki sem ismeri jobban a helyet. Ámultan sétál a gyönyörű füvön és csodálja a macskák szent fáját miközben hallgatja Felis szavait.
- Az egész város egyszerűen csodaszép. Nem bírom kihangsúlyozni, hogy mennyire hálás vagyok önnek úrnőm, hogy ezt a rengeteg csodát megmutatja nekem, személyesen.
Lelkendezik Shiro miközben nem tudja eldönteni, hogy mi a jobb ha a tekintetét kapkodva minden gyönyörű dolgot megcsodál vagy ha a legszebbeket hagyja, hogy ámulatukba ejtsék. Boldogan hagyja, hogy a hercegnő vezesse.

Tárgy: Re: Életfa szentély Pént. Dec. 20, 2013 6:53 am

Felis csak mosolyog az ifjú szavaira, és lassacskán olyan helyre vezeti őt, hogy kettesben lehessenek. A Termetes fa lombjai alá kerülnek, és a hercegnő játszi könnyedséggel ugrálja át a ködből helyenként kimeredő színes kristályokat. Mozgása egyértelműen macskás, eltéveszthetetlenül. Végül csak megáll, és felmutat a levelek és ágak szövevényére.
- Rengeteg madár és rovar kap otthont, hála a gyönyörű Életfánknak! Tökéletes helyre nőtt! Ugyanis ezt a növényt nem én teremtettem, hanem itt állt mikor ideért népem. Én csak felgyorsítottam növekedését.
Kedvesen magyaráz, és a lombok közé pillantva Shiro piros madarakat vehet észre, amik csendesen ugrálnak ágról-ágra. A macska-ember pedig gyorsan körbenéz, és mivel senki nincsen a közelben, hirtelen belekezd mondandójába.
- Shiro Vándor. - hangja kicsit komolyabb, de már most érezni belőle, hogy valami nemes kéréssel fog az úrfihoz fordulni. - Hosszas gondolkodás után úgy döntöttem megkérdlek téged egy fontos feladat elvégzésére. Értem, és a népemért.
Itt hagy egy kis szünetet, kezeit kissé megemeli, és nagy, kék szemeivel kérlelően figyeli Shiro arcát. Tekintetében őszinte remény csillog, ahogy hangja fennköltebb lesz, mintha ódát zengne, hár közben halk, hogy ne hallja a környezete.
- Hű tanácsadómmal megtárgyaltam egy igen fontos kérdés. Szükségünk van a terjeszkedésre. Népem egyre gyarapodik, így a hely hiánya lassan hátráltat minket. Képességeimmel kiterjeszthetem a Zöld Kört, de előbb fel kel derítenem a területet. Kérlek téged, Shiro Vándor, hogy kísérj engem utamon, hogy végtelen tudásod felhasználva együtt építsünk új világot a macska-embereknek.
Ezzel elhallgat, és várja a reakciókat.

Tárgy: Re: Életfa szentély Pént. Dec. 20, 2013 7:12 am

A csodákkal nem tud betelni és szinte gyerekként viselkedik a lelkesedésétől az érett férfi, egészen addig, amíg meg nem hallja a hercegnő hangjában a komolyságot, ekkor mintha álomból riadt volna fel és a fa helyett a mellette álló macskanőre szegezi tekintetét és szemöldökét is picit összehúzza.
Hangosan fellélegzik mikor végig hallgatja, hogy mi az a fontos feladat, valami komolyabbra számított, mint egy sétában való elkísérés.
- Természetesen elkísérem úrnőm. Bár úgy gondolom, hogy a végtelen tudásommal, igen csak túloz, de megtisztel kérésével és mi sem természetesebb, minthogy minden tudásomat az ön szolgálatába állítom. Ha szabad kérdeznem mikor indulnánk?
Kérdése pont úgy, mint az előtte lévő monológja (mely során meg is hajolt) tisztelettudó.

Tárgy: Re: Életfa szentély Pént. Dec. 20, 2013 7:18 am

Látja, ahogy kiszakítja Shirot a csodaországból, amitől egy kicsit bűntudata is lesz, amire még a hitelen jött feszültség is rájátszik. De nem tud mit tenni, egy kis időre hercegnőnek kellett lennie. Minden esetre a válasz után elmosolyodik, és ő is finoman meghajol.
- Minél előbb, Vándor. - hangja most már inkább játékos, mint aki tervez valamit, mintsem olyan uralkodós, majd hozzá is teszi további mondandóját. - És kérlek, hagyd már abba ezt az Úrnőmözést. Szólíts csak Felisnek.
Finoman mosolyog, és bólint egy kicsit. Most egészen aranyosnak tűnik, olyan kismacskás, majd elindul a palota felé, hogy felvegyék a motyójukat, és induljanak is. Shiro meglepetésére pedig csak két személyre van pakolva. Ugynis csak ketten mennek majd.

Tárgy: Re: Életfa szentély Pént. Dec. 20, 2013 8:38 am

Mielőtt Shiro és Felis elérnék a város kapuját, egy termetesebb macska embert látnak közeledik feléjük. Láthatóan igyekszik, hogy még azelőtt utolérje a hercegnőt mielőtt az elhagyná a várost. Amikor eléri a párost, meghajol a hercegnő előtt, és persze üdvözli a vándort. Ez a macska ember Felis testőrségének parancsnoka volt, aki aggódva hercegnőjéért így kezdett mondandójába:
-Felség, ugyan kegyed kijelentette, hogy ezen az útján a testőrségét nem szándékozik magával vinni, de kérem, csak hogy megnyugtassa a palotában lévőket legalább ezt vigye magával.- majd övéből egy szépen megmunkált, pengéjén arany mintázatú, uralkodóhoz méltó kardot húzott elő. Ezt átadta Felisnek, majd elbúcsúzott és elindult vissza a palotába, a páros pedig folytathatta útját a Zöld Kör határa felé.

Tárgy: Re: Életfa szentély Pént. Dec. 20, 2013 9:08 am

Ahogy immár kifelé igyekeznek a városból Felis csendesen lépdel társa és a fiú paripája mellett. Most nem a szépséges csipkekölteményt viseli, hanem egy mesésen megmunkált és viszonylag díszes, de cseppet sem giccses bőr utazóruhát. A természet színeiben pompázó nadrág a macskanő térdéig ér, míg a felsője ugyan ujjatlan, csak pántos darab, rajta egy vékonyra kikészített bőr kabátkát visel, lábbeli pedig egyáltalán nincsen rajta. Övéről néhány erszény csüng, haja pedig továbbra is befont állapotban libeg utána. Táskáját a paci segít neki cipelni, így most szabadon mozoghat. Kék szemeit az égre mereszti néha, ahol a nagy napkorong süt rá. Ő maga ugye szőrös kis jószág, így nem nagyon tud leégni, de vajon szegény Shiro tudja, hogy a nap milyen forró erre? Gondolataiból egy ismerős hang zökkenti ki.
- Argeth! Milyen kedves gesztus ez a palotától! Természetesen magammal viszem, nagyon köszönöm! Igazán szép fegyver. Bár remélem nem kell majd használni. Ne aggódjatok értem. Hamarosan visszatérek, és addig Dergar remek helyettesem lesz.
Mosolyog Felis, elveszi a kardot, és övére csatolja, majd meghajol a parancsnoka előtt, és indul is tovább, Shirora mosolyogva, és a kardot kíváncsian babrálva.

Tárgy: Re: Életfa szentély Pént. Dec. 20, 2013 9:14 am

Az istállóhoz érkezve mosolyogva int a két tigris mintás macska embernek akik az istálló és a bennük lévő lovak gondozásáért felelősök és oda sétál a lovához.
- Gyere Mavis, úgy tűnik megyünk egy kicsit sétálni. Tudom, hogy már úgyis hiányzott neked egy kis vándorlás. - Beszél lovához, mint mindig, miközben felszerszámozza azt és kivezeti az istállóból.
A hercegnő felé sétálva, mint ahogy megegyeztek a kantárján vezeti lovát és messziről látja, ahogy a kapitány átnyújt neki egy kardot.
- Indulhatunk? - Kérdi amikor odaér és a helyeslő válasz után el is indul a hercegnő mellett sétálva kifelé a városból és közben csevegésbe kezd. - Gyönyörű penge, ha szabad megjegyeznem.
A város határtól, pedig mint ahogy megegyeztek lóra ülnek és elkezdik a város körüli utat.

Tárgy: Re: Életfa szentély Pént. Dec. 20, 2013 10:15 am

Nem sokkal miután Shiro, és Felis átlépték a Zöld Kör határát, valahol kissé messzebb a távolban valami a macska emberekénél kisebb, de hasonló oázist pillantanak meg. Alig egy óra alatt el is érték ezt a bizonyos oázist, amin közelről már tökéletesen látható volt, hogy még csak meg sem közelítette Felis alkotását. A fák az erdő nagy részén elvoltak száradva, a füvet gyakran több méteren keresztül a sivatagi homok váltotta fel, és különféle furcsábbnál furcsább állatot is láthattak, amik minden bizonnyal annak a varázslatnak a szülöttei ami létre hozta ezt a helyet. Mindennek a központjában pedig egy kissé ősibbnek ható palotaféle állt. Aminek a közelében már az oázis eddigi hibái az állatokat leszámítva, észre sem vehetőek.