Név: Fyshee Lamans
Nem: Férfi
Életkor: 26
Faj: Ember
Szakértelmek, kaszt:
Fürgeujjú tolvaj, a szélhámosok mintapéldánya.
Kinézet:
180 centis, arányosan izmos testalkatú férfiú, a tökéletességtől csak finoman domborodó sörhasa választja el. Fekete haját általában összefogva viseli, arcát gondosan nyírt körszakáll keretezi. Barna szemében a vidámság (egyesek szerint inkább az őrület) szikrái pattognak, ajkán szinte mindig mosoly játszik. Az összképet talán csak a pár törés miatt ferde orra rontja el, de ez csak kiemeli arcát. Legalábbis szerinte.
Jellem:
Magabiztos, öntelt és jóval többre tartja magát, mint amennyit ér. És mégis, mindezektől független ugyanúgy megtalálja a hangot a kikötők durva hajósaival, mint az előkelő dámákkal. Simulékony természetű, pillanatok alatt képes felmérni azt, hogy az adott szituációban mi is lehet a legcélravezetőbb.
Intelligens, bár az igazsághoz hozzátartozik, hogy ő maga nem olyan okos és mások nem olyan hülyék, mint ahogy ő azt gondolja.
Mondhatni meggondolatlan, gyakran a szája előbb kezd el vágtázni, mint ahogy az esze nyeregbe pattanna.
Imádja a jó dolgokat, és azokból is a legjobbakat. Ital, étel, nők, szórakozás… Bármi, ami képes akár kicsi időre lekötni csapongó figyelmét, izgalommal tölteni el lelkét.
Ritkán gondol bele tettei következményeibe, vagy a másokra gyakorolt hatásáról. Szent meggyőződése, hogy ami neki jó, az az egyetemes JÓ.
Előtörténet:
Egy felelőtlen és nem túl zseniális kingsport-i szajha harmadik, legkisebb fiaként látta meg a napvilágot. Apja talán zsoldos, tengerész vagy karavánőr lehetett, esetleg épp akármi más, bár Fyshee szerint csakis messzire szakadt nemesember nemzhetett ilyen csodát, mint ő.
Gyerekkora első emlékei a csodák világáról szólnak, amit a bordély falai közt élt meg. Anyja visszajáró kuncsaftjai azzal próbáltak meg némi kedvezményt kiharcolni, hogy kedvesek voltak az izgága kölyökhöz. Így tanult meg írni-olvasni egy részeges költőtől, számolni egy kéjsóvár vámtiszttől, majd később elsajátítani azt a felettébb hasznos képességet egy zsoldostól, hogy ne magát szúrja le, ha valami hegyes/éles szerszám kerül keze ügyébe.
Tíz éves korától legalább annyi időt töltött az utcákon, mint „otthon”, bandákba verődve a hasonló korú ifjoncokkal. Legalább annyiszor tért haza bevert orral, vérző fejjel, mint legújabb színes diadaltörténetekkel eltelve.
Kamaszkorára már inkább egyedül kereste a mókát, zsebmetszésből, hallgatózásból, részegek fosztogatásából és egyéb, társadalmilag kicsit lenézett foglalatosságokból fedezve a mulatságait.
Tizenhat éves volt, mikor anyja természetes halált halt (természetesen belehalt abba, hogy egyik kuncsaftja megfojtotta), és ez az esemény visszafogott ámokfutásra késztette: elvégre, ha már szabadság, akkor legyen kövér! Megjelent minden létező fogadáson, bálon és mulatságon, amire csak be tudta hazudni magát, és szép lassan felvette a gazdag és gondtalan aranyifjú személyiségét. Legalább annyit csapta a szelet Kingsport így vagy úgy fontos nőinek, mint amennyire a prominens férfiúkat körbehízelegte. Rájött: a jó kiállás egy jó hazugsággal karöltve legalább annyi, ha nem több pénzt fial, mint egy ingerlően dudorodó erszény elcsenése.
Alig töltötte be a húszat, mire ismert, bár el nem ismert lett mind a világi és az alvilági körökben. Ennek köszönheti, hogy egy apró-cseprő félreértés következtében (a befolyásos kereskedők nem csak névleg tudnak minden követ megmozgatni) úgy döntött, hogy a levegőváltozás jót tenne számára.
A következő öt évben nem kevés gonddal, bajjal és nehézséggel bejárta Khanduras városait, majd megújult emberként tért vissza Kingsportba, ahol nekilátott, hogy megkopott nimbuszát ismét mennyei magasságokba és pokoli mélységekbe korbácsolja…
Képességek:
Kézügyesség (1. szintű próbaképesség):
Legyen az zár vagy csapda, kártya vagy kocka, erszény elemelése vagy aláírás hamisítása, amíg a fürge ujjaké a főszerep, addig övé az előny. (+1 a kapcsolódó próbákhoz)
Meggyőzés (1. szintű próbaképesség):
Jobb napjain akár a Hármakkal is elhiteti, hogy ő bizony távoli unokatestvérük. (+1 szociális próbákhoz)
Felszerelés:
Fegyverként egy rövidkard és egy tőr szokott oldalán himbálózni, bár forgatásukhoz
nem igazán ért.
Füleiben egyszerű aranykarikák lógnak, mindkét kezének középső ujján egy hal motívummal vésett gyűrű virít. Nyakában bőrláncon ugyanez a szimbólum himbálózik ezüstből.
Ruházata jellemét tükrözi: tarka, rosszul összeválogatott, színes és már-már ízléstelen. Előszeretettel visel fekete nadrágot, vörös inget, lila mellényt és citromsárga köpenyt, széles karimájú kalappal koronázva meg a káosz eme harmóniáját.
Otthonának a szülőhelyének számító nyilvánosházat tekinti, ahol hosszútávra bérelt szobát. Itt kap helyet tarka ruhatára és a felhalmozott csecsebecsék halma, valamint a válogatott szeszek széles tárháza.