Kolostor ahová egy angyal hullott (Angyalok Krónikája)

Tristram határán fekszik egy hatalmas kolostor. Hatalmas termekkel és szobákkal. Bár szép állapotban van, ez nem mindig volt így. Ugyanis hírnevét maga Tyrael a szárny nélküli Ark adja, hisz ide zuhant le a mennyekből hatalmas lyukat ütve az épületbe és a földbe. Az épületet restaurálták de a kráter még mindig benne van az alsó szinteken. Az arra érzékenyek még mindig hatalmas energiákat érzékelnek a területen. A kolostort egy ősrégi temető öleli körbe. A főtértől pár órás sétára található.

Végre elértük a kolostort. Az érzés mint hideg zuhany az embert úgy önti el Ragnarelt. Ez a hatalmas energia még ennyi idő után is formálódik, és jelen van. Már csak ezért megérte eljönni. Bár ez a hatalmas erő, minden bizonnyal másokat is idevonz.
- Hát itt vagyunk végre! - jelentem, megkönnyebbülve.

De ekkor valami megmozdul a homályba, bűze orrfacsaró és a lehető legrosszabbat sejteti. Egy fiatal lány lép elénk ki szépséges akár a reggeli fény. Vörösen izzó szemét ránk szegezi és egy földöntúli mosoly ül ki az arcára.
- Hát itt vagytok - mondja - tudtam, hogy előbb utóbb lesz valaki a mocskos fajtátokból aki ide dugja az orrát. - Ezt követően bőre foltokban hámlani kezd és lepotyog a földre ahol hangos sistergéssel rothad el. Kisvártatva a gyönyörű lány elveszíti minden emberi mivoltját, hogy egy két és félméteres csápokkal megáldott démoni lénnyé avanzsálódjon. Melle szabadon leng testén, súlyát négy patás láb tartja, jobb karjában egy hatalmas kétkezes fejszét forgat egy kézzel. Míg másik kezén egy hatalmas pajzs nyugszik. Bőre sárgás, vöröses színű.
Agyarai közül vicsorogva a következőket morogja;

-Hamarosan megtértek Anuhoz,ti szánalmas, szárnyas férgek!

// Segítség kép egy kis leírás, ha hülyeségnek tartjátok vegyétek semmisnek ezt az írást! //

// Ahol beléptünk az egy oszlopcsarnok. Egy nagy tér kétoldalt oszlopokkal amik a tetőt tartják. A lény velünk szemben helyezkedik el.

Fegyvere szentségtelen sebzéssel bír ami ránk nézve +1 sebzést jelent.

Életereje 9 HP

A lény egy Katona rendű parancsnok lehet neve: Zraxa a feltámadó.

Kemény kötéses nagykutya, aki képes a földből démoni csápokat idézni, hogy azzal szorítsa le áldozatát.  

Szóval okosan, taktikusan és ügyesen kell legyűrnünk. A rendszer az egyszerűség kedvéért legyen az hogy kör elején a lény támad, azt hogy hogyan és mivel mindig egy másik angyal dönti el.
A kör pedig így nézne ki.
A lény - Zach - Ano - Ragna
és tehát az első körben akkor Zach dönt a lény támadását illetően és ő is dob neki, a másodikban Ano a harmadikban pedig Ragna.

Ezt találtam ki vásárlás közben ha nem jó ötlet akkor vegyétek semmisnek! Csevegőben nyitok egy Angyalok krónikája témát, szerintem ott majd mindig meg tudjuk tárgyalni a jövőben az e fajta kérdéseket. Remélem jó lesz így //

+1 Ha valakit megtámad a lény körön kívül esélye van védekezni mert ugye arra azonnal reagálni kell.
+2 Ha te irányítod a lényt magadra nem küldheted támadni!!!

~Nocsak, egy féreg a poklokból. Igazából nem is baj hogy megjelent. Ha már állítólag démonokra vadászok idelent, nem ártana végezni még egy párral, hogy a tanács elvárásait is teljesítsem.~
-Szóval szárnyas férgek, mi?- itt kivonja a kardját és úgy folytatja- Túl nagy a pofád, te poklok kutyája! Darabokban küldünk vissza téged a pokolba!

Lény:
Zachariel szavain ördögi nevetésben tör ki. Majd egy hatalmas üvöltés kíséretében megidézi a csápokat amik Anonimus-t próbálják elkapni, hogy amíg ő támad kevesebb gondja legyen vele. Majd hatalmas sebességgel indul meg Ragnarel felé, fejszéjét csapásra készen szorítva.
-Darabokra téplek te féreg!
// Anonimus mágia-védekezést dob körön kívül, Ragnarel közelharci-védekezést. Bocsánat ha egyértelmű is volt azért szeretnék biztosra menni. A két dobás a lény támadásai.//

The member 'Zachariel' has done the following action : Szerencsedobás

#1 'Mágia - Támadás' :


--------------------------------

#2 'Közelharc - Támadás' :

//Vörös köd plusz egy cselekedet szóval egyel kitérek egyel elrántom Anot! Védelem + próba//

The member 'Ragnarel' has done the following action : Szerencsedobás

#1 'Közelharc - Védelem' :


--------------------------------

#2 'Próba' :

Egy rendkívül rusnya szörnyeteg leplezte le magát előttünk és kezdett el becsmérelni minket. Ezután ránk támadt akár egy démon. A semmiből különös csápszerűségek tűntek fel hirtelen így csak védekezni maradt időm.

The member 'Anonimus' has done the following action : Szerencsedobás

'Mágia - Védelem' :

-Valakiről megfeledkeztél kutya!
~Talán, ha kitudom zökkenteni akkor Anonimusnak lesz esélye kiszabadulni a csápok szorításából. Hát kezdjük.~
Majd Zachariel övéről előhúzva egy pengét, a démon felé dobta. A következő pillanatban pedig már szinte a démon mellett termett, és pengéjével annak oldalát próbálta felhasítani.

Lény:
Ragnarel elméjét elhomályosította a vörös köd, talán ezért, talán harcedzettségének köszönhetően, de amellett hogy könnyűszerrel kikerülte a démon csapását, igyekezett még Anonimust is elrántani a csápok elől. Ez utóbbi már nem sikerült olyan jól, ugyanis Ano a csápok szorításába került.
//Ez a hatás egy körig érvényes, vagy amíg a démont egy támadás ki nem zökkenti a koncentrációból, vagy Ano nem dob közepesnél nagyobb mágia-védekezést hogy kikerüljön a fogságukból.//

The member 'Zachariel' has done the following action : Szerencsedobás

#1 'Távharc - Támadás' :


--------------------------------

#2 'Közelharc - Támadás' :

Zachariel megtámadta a démoni nőszemélyt miközben én megpróbáltam kiszabadulni. Ha sikerül két kardommal igyekszem elég súlyosan megsebesíteni.

The member 'Anonimus' has done the following action : Szerencsedobás

#1 'Mágia - Védelem' :


--------------------------------

#2 'Közelharc - Támadás' :

Még fel sem eszméltem amikor ez a monstrum újra támadásba kezd. Ha egy démon teljes valójában itt van nincs mit tenni. Ragnarel megfeszíti lábait és ég felé nyújtja kezeit. Erős kék fény járja át a testét és apránként kinövi emberi alakját, hatalmas szárnyai kiterülnek és erős fény jelenség mellet felveszi valódi alakját.

- na most legyen nagy a pofád - mondja és szinte a terem is beleremeg hangja menny dörgésében.
Jobb kézre veszi a pallost és rohamra indul hogy megsorozza a förtelem hasát lehetőleg akkora lyukat ütve rá kardjával amin a belei kifolynak, hogy végleg elkushadjon ez a pokolfajzat. Haragját kihasználva eszméletlen gyorsaságra tesz szert így rohanja le áldozatát...

The member 'Ragnarel' has done the following action : Szerencsedobás

'Közelharc - Támadás' :

Szegény védtelen szörny egyedül védekezik.

The member 'Anonimus' has done the following action : Szerencsedobás

#1 'Távharc - Kitérés' :


--------------------------------

#2 'Közelharc - Védelem' :

Mindketten megtámadták a lényt velem együtt. Zachariel-nek hála kiszabadultam a csapokból ami egyedül nem ment volna. Mikor rávetettem magamat a szörnyeteg gond nélkül kitért ráadásul még ki is nevetett. Azonban a többiekkel nem volt ilyen szerencséje. Ragnarel a pallosával úgy csapott le rá mint egy villámcsapás. Zacheriel is kivette részét a csatából. Mire eszembe jutott, hogy le kellett volna tennem a lándzsát a fúria már tucatnyi darabban hevert szerte széjjel. Megint sikerült hasznavehetetlen lennem.

// Kedves Olvasók!

A fent látható rengeteg védekezés az elírás szüleménye, nem szabályszerű, és véletlen került oda! A megértést köszönjük. //

Mindketten kiadták a bennük rejlő feszültséget. Lassan megtisztították fegyvereiket majd eltették a helyükre. Nekem nem volt mitől letisztítanom mivel nem okoztam sérülést a démonnak. Azonban amit Zachariel mondott eléggé meglepett engem.
-Minek neveztél engem.- mondtam meghökkenve. Szívem egyre hevesebben vert mint egy sarokba szorult állatnak. Ugyanis ha testvérnek nevezett azt kellett jelenteni, hogy ő is a menyekből érkezett. Azonban egyelőre nem szándékoztam kapcsolatba lépni a többi angyallal.
-Nem ismerlek honnan veszel ilyesmit.- zavaromban topogni kezdtem és arcomat még jobban elrejtettem csuklyám alatt bár ez szinte már lehetetten.

Barátságosan és kedvesen beszélt hozzám mintha csak régi jó barátok lettünk volna. Elmesélte nekem Zachariel, hogy képes volt megérezni angyali jelenlétemet. Bizonyára ez okozta azt a különös bizsergést mely a lelkem mélyén kavargott. Azt is megkérdezte vajon miért mentem oda két vadidegen emberhez.
-Azért mert egy érzés ezt súgta akárcsak a legutóbb bár akkor nem éreztem ilyen különös bizsergést.-
Mióta elkezdődött az ujj életem nem találkoztam hozzám hasonlóval.
-Találkoztunk már valamikor?- kérdeztem bár erre nagyon kicsi az esély. Bizonyára az érzelmi sokk hatására beszéltem ennyit ami nem szokásom. Valami azt súgta nekem menjek tovább mert lelepleződtem ám még maradtam egy kicsit.

Nem is nagyon reménykedtem, hogy felismer hisz emberi alakban voltam ráadásul rengeteg angyal lehet.
-Mindegy én úgysem az vagyok aki voltam.-
Teljesen tanácstalan voltam fogalmam sem volt mit kéne tennem. Lelkemben eluralkodott a káosz és a tanácstalanság. Megpróbáltam visszaemlékezni a neveikre azonban csak egy kisebb fejfájás jutott osztályrészül számomra. A nevemre Ragneral sem emlékezhetett hisz azt a földet érésem után kaptam.
Tudtam jól mondanom kellene valamit mégsem tudtam szóhoz jutni. Egy hirtelen ötlettől vezérelve felvetettem egy különös kérdést.
-Ti hogy birkóztok meg az emberek szokásaival?-
/Itt ojanra gondolok, evés, ivás, pénz, meg hasonlók./