Learatott falucska

// Grish, Dante és a fekete lovag //

Bár mekkora harag is lakozik a fekete lovag szívében nem sok esélye van Grish játszi könnyedséggel hárítja csapásait, Date kevesebb sikerrel jár, de őt is épp hogy csak karcolni tudja

Dante

6 HP --> 5 HP

Ezek után a visszatámadásotok következtében a fekete lovag tehetetlenül rogy a földre, hisz az öt ért találatok halálosnak bizonyultak. Mesteri pontossággal találtatok fogást a páncélján és így már könnyedén sebeztétek a gyenge pontjait. A büszke lovag az utolsókat rúgja...

// Khan és az aranylovag tánca //

Az aranylovag iszonyú ereje elől egy atléta ügyességével térsz ki, a kesztyűt is sikerrel ragadod meg, ám a páncélon nem igazán tudtál áthatolni, így sérülés nélkül lavíroz tovább a lovag...

// Sinistra //

Senki nem zavart meg a táplálkozásban, az is meg lehet észre sem vettek

// Grish és Dante //

Nem maradt ellenségetek, akik veszélyt jelenthetnének, csak haldoklok vagy hallottak vesznek bennetek körbe

// A lord és vámszedője //

Látván a pusztítást, gyorsabb tempóban igyekszenek elhagyni a terepet... igazából futnak...

// Az aranylovag és Khan //

A pusztakezes harc folytatódik, egy irányzott lábsöpréssel igyekszik az egyensúlyodat megbontani hogy a földre vigyen... ezzel egy-időben egy erőteljes ütéssel kínálja meg a bordáidat...

// Első dobás láb söprés, második dobás borda ütés //

The member 'Arkán' has done the following action : Szerencsedobás

'Közelharc - Támadás' :

Győzedelmeskedtünk. Dicső lovagok voltak, de igazából szerintem irtózatosan megzavarhatta őket a kialakult helyzet, a sok halott társuk és szerintem nem adtak bele mindent a harcba. Hiszen, ha csak ennyit tudtak volna, akkor nem ők lennének a lovagok.
Na, de ettől eltekintve a távolban menekülni kezdett a guru meg a másik ember. Gyorsan a másik harcos felé fordulok és kapkodva, hangosan mondom.
- Van lovad, nekem nincs, siess! Kapd el őket! - mondtam majd az alakok felé mutattam. Most jutott eszembe, hogy a lovamat az út szélén hagytam egy fához kötözve. Szegény már biztosan halott... Ezután pedig térdre rogytam. A sok küzdelem kifárasztott.
Pallosom előtte ért földet, a rozoga fegyver úgy éreztem, hogy már elég rég óta volt nálam és ideje valami erősebb vasat találnom. Már csak az kéne, hogy harc közben essen ketté. Átkutattam a lovagokat, talán valamelyiknél van valami fegyver, mire le tudnám cserélni... Úgyis olyan szép, különös páncéljuk volt, a fegyverük sem lehet mindennapi...

// Dante és a holtak vagy haldoklok... //

A bronz lovag és a fekete lovag még a haláltusáját vívja, szemükben a fájdalom és az érthetetlenség fénye munkálkodik.
- Te mihaszna fattyú... igen te! Tudd meg, hogy a halál sebes szárnyakon érkezik... rád és a fajtádra... - morogja kínok között, majd nem pazarolja tovább rád a figyelmét és felszegett fejjel várja az elmúlás édes nyugalmát. Szemügyre véve a fegyvereik kitűnő acélból lehetek és bár annyira nem értesz a kovácsoláshoz azt te is látod, hogy remek időtálló darabok, valamilyen ritka és érdekes érccel lehetett vegyítve a vas és más fém mivel páncélzatukhoz hasonló színben játszanak a pengék is. Így a fekete lovag gyengén még egy fekete pengét markol, a Bronzlovag mellett egy bronz színben pompázó fegyver nyugszik, míg odébb az ezüstlovagnál egy ezüstös kard hever...

A lábsöprés egy jellegzetes mozdulatsorból áll. Nehéz összekeverni bármivel is. Ha elég gyors az ellenfél nehéz védeni. Hátralépsz, nagyobbat eset, ha maradsz bokád törhet. Sok irányba nem menekülhettem. Szökkentem egyet. Remélhetőleg elég magasra. Kezeimet oldalamhoz szorítottam végig és még a levegőben megpróbáltam egyet rúgni az arca felé. ha már úgy is olyan magasan van én meg ugrom. Használjuk ki az alkalmat...

(+1 védelem - emberi alak)

The member 'Khanalek' has done the following action : Szerencsedobás

#1 'Közelharc - Védelem' :


--------------------------------

#2 'Közelharc - Támadás' :

A válaszra nem számítottam. Nem akartam bajba sodorni magamat, így választáshoz nem volt idő. A bronzban biztos voltam, hogy erős, azonban nem az volt a közelemben, éppen a fekete lovagnál térdeltem, így hát gyorsan felkaptam a fekete pallost, remélve, hogy nem valami gyenge pengéről van szó, a régit eldobtam, majd teljes erőmből futni kezdtem a menekülők után.
Az adrenalin berúgott, nem hagytam, hogy elmeneküljenek, hiszen ki tudja, lehet, hogy éppen az én arcomra fognak emlékezni, én meg feltétlenül nem akarok problémát a későbbiekben. Futás közben két kézre fogtam a pallost és vittem magam mellett. Remélem sikerül majd utolérni őket, még akkor is, ha leszakadnak a lábaim. Ilyenkor szerencse, hogy csak bőr páncél volt rajtam.