Kyra - Valhedge utcái (VK I. epizód - Füst és köd)

Valhedge utcái meglehetősen furcsának, vagyis inkább modernnek hatnak. A középkori természetszeretet eltűnt, és már inkább a szolid modern világ, a kő és tégla veszi át a helyét, és a szépen megművelt fa díszítések. Virágos erkélyek, nagy, több lakásos házak övezik a farkaslány útját, miközben messziről követi Angivart.
Angivar a parlament felé megy, minden bizonnyal a kastélyt célozva, ami mögötte ágaskodik az ég felé. A parlament bejáratánál azonban egy lovaskocsi áll. Angivar beszáll, de a hintó nem mozdul: minden bizonnyal valakivel beszélget odabent. Erről árulkodik az is, hogy asszisztense türelmesen vár pár lépésre a kocsitól.
Egy 10 perc után kiszáll Angivar, és felrobog a parlament lépcsőjén, eltűnve Kyra szemei elől. Oda viszont elég necces lenne bejutni, hiszen mindenhol őrök vigyázzák a politikusok épségét.

Távolról követtük a vezető ember szagát, a házak árnyékában osonva. Egy hatalmas épület előtt beszállt egy hintóba, de az nem mozdult. Amíg vártam, hívtam még egy farkast segíteni, bárki is vana hintóban még fontos lehet tudni ki az és hová megy innen. Angivar kiszállt a hintóból és bement a nagy házba, oda viszont nem követhetjük. Az újonnan megidézett farkast elküldtem a hintó után, hogy eltudja majd mondani hová ment aki benne volt és hátha a szagát is megjegyzi valahogyan, hogy majd őt is tudjuk követni ha szükséges. A másik farkast pedig elküldtem, hogy járja körbe a nagy épületet tisztes távolságból, nincs e valami gyanús mozgás arra. Jómagam pedig a bejáratot tartom szemmel.

The member 'Lélek' has done the following action : Szerencsedobás

'Próba' :
Kyra - Valhedge utcái (VK I. epizód - Füst és köd) Of7qdk

Kyra - Valhedge utcái (VK I. epizód - Füst és köd) 10zolzb

Várható volt, hogy előbb-utóbb valakinek feltűnik, hogy farkasok szaladgálnak összevissza. Nem mintha a farkasok nem lettek volna ügyesek, jól lopakodtak, de azért egy-két kutya erőteljes ugatással díjazta az ismeretlen szagot, olykor látványt. A parlament felé tartó farkast szúrják ki leghamarabb, neki nem adódik alkalma körülszaglászni, mert a sikátorokba kell menekülnie.
A kocsit követő bestiát is elkergetik, de ő ettől függetlenül tudja majd végezni a munkáját, ha egyszer sikerül felszívódnia a rémült szemek elől.
Kyra egyelőre biztonságban van, de van egy olyan érzése, hogy hamarosan őt is felfedezik: a sétálgató népek a másik két farkas miatt most aggódva nézegetnek körbe, és főleg az olyan helyekre tekintgetnek, ahonnan ilyen dolgokat várhatnának: sikátorokba és sötét sarkokra.

A farkaskám akit a ház körüli szimatolásra küldtem nem járt sikerrel, felfedezték a cselédeik akik a takarításért és a képviselők kényelméért voltak hivatottak felelni. Meg kergették és csak nagy kerülővel tudott vissza térni hozzám, de szerencsémre arra jött vissza ahol átváltoztam és szájában elhozta a ruháimat. Erre is egyre több ember járkált, talán emberi alakban több esélyem lesz közelebb kerülni a házhoz, be így sem fognak engedni ebben biztos vagy, de közelebb keveredhetek. Vissza változom, hát emberré addig a farkas figyeli a bejáratott majd pedig meg bújik egy olyan helyen ahol nem láthatják de Angivar szagát megérezheti ha kijön az épületből és jelezhet nekem amíg én szétnézek.

Miután Kyra újra emberi alakját vette fel, nyilván könnyebb volt elvegyülnie. A parlament őrei nem kergették el, bár közel sem engedték. Amikor 2 méter közül jött a lépcsőhöz, elhessegették:
- Menj innen, ingyenélő, máshol kéregess!
Hamar rájöhet Kyra, abból ahogy bánnak vele, meg körbenézve is feltűnik neki: ilyen ruhában koldusnak nézik. Így nehezen fognak benne megbízni az emberek.
Egyébiránt körbejárja a parlamentet. Hatalmas épület, de csak azon az egy oldalon van bejárata. Viszont amit észrevehet, hogy őrök járnak körbe-körbe bizonyos időközönként.
A parlament mögé érve egyben meg is pillanthatja a kastélyt, ami bár kicsit messzebb van, így is hatalmas, igazán tiszteletet parancsoló.
A bejáratot figyelő farkas nem jelez, ezek szerint Angivar még bent van. A kocsit követő négylábú viszont lihegve ér vissza, és egy félreeső helyről Kyrának morran.
A kocsi a Szegénynegyedben állt meg, és utasa egy ottani épületbe ment be. Egy olyanba, ami nem igazán az ilyen gazdag népeknek való.

És beköszönt az este.

Nem jutottam valami közel, de legalább meg csodálhattam az építészet remekeit. Ez is csak egy művészet, ha azt vesszük és hát a parlament mögötti kastély meg még csodásabbnak mutatkozik.
Visszatért a kocsit követő farkasom és közölte, mi történt. Jutalmul megvakargattam a feje búbját, amit farokcsóválással hálált meg. Megkértem maradjon itt elrejtőzve amíg beszélek a másik társunkkal. Őt megkértem, hogy maradjon továbbra is itt és kövesse Angivart ha elhagyná a helyet, de ne kockáztasson az ő élete többet ér bármilyen emberénél. Vissza tértem a rám váró partneremhez és ő elvezetett engem ahhoz az épülethez ahová bement a kocsiban ülő illető. Jól megnéztem az épületet hátha kiderül mi is ez. Igaz nem tudok olvasni de néhány szót felismerek, hogy mi is ez fogadó, szegényház, árvaház. Ha pedig nincsen rajta felirat akkor egy egyszerű lakóház lenne. így hogy a farkas velem jött a kutyámnak nézték, mert jámboran játszadozva jött mellettem és vezetett ezért csak nagy ívben kerültek ki a szembe jövő emberek, tartva a bolháktól.

Az épület egy több szintes, régimódi ház. Kicsit repedezettek a falai, de egész jól tartja magát a többihez képest. Egy cégér van az ajtó felett: Fogadó a Kék Kristályhoz.
Ki tudja, nem veszélyes-e bemenni. Ha a többi utcarészen lévő koldusok népsűrűségét összevetjük az ittenivel, akkor nagyon nem.

Egy cégért vettem észre a falon egy szót tudtam kivenni róla "Fogadó". Ellen őriztem azt a pár garast amit még reggel nyomtak a kezembe a főtéren az emberek, hogy megvan e még aztán benyitottam és beléptem a farkasom pedig követett mintha csak a hűséges kutyám lenne. A pulthoz lépkedtem és kértem egy pohár bort meg egy tál vizet az ebem számára, és elkezdtem körbenézni, kiket is látok, a farkasom pedig szimatolt, hogy hol is van az illető akit idáig követett.

~Valhedge, újabb utazásra került sor, és ide jutottam, az elmúlt két nap borzalmas volt, de sikerült túlélnem. Lehet újfent túlreagálom jó kérdés ez is. A jó nép itt is olyan mint máshol, nézik az új dolgokat, engem, idegent, vándort, Mannimarkot, utálom ezt a nevet de ezzel kell élnem, nem én választottam. Kilátástalan meddig kell robotolnom a vény banyának... ~
Gondolataimat megzavarta szegényes vagyonom, ciccegtem egyet mérgemben, majd földre köptem egyet. Aztán gyorsan körbenéztem, a szememet egy Kék Kristály fogadó névtáblája vonzotta, nyomban bementem, ki is voltam száradva, meg át is kellene gondolnom jó pár dolgot.
Beléptem, szokás szerint itt is felfigyeltek rám, már akkor untam mielőtt beléptem volna ebbe a tapasztalási körbe. Határozott léptekkel - ami lehet sokak figyelmét felkeltette - a söntéshez siettem, kértem egy majdnem közép kategóriás sört ( amíg nincs kész a lista addig nem illetem névvel.). Közben amíg vártam, én is bátorkodtam - nem feltűnően - körültekinteni a kocsmában, nem volt semmi érdemleges, aztán megkaptam a sörömet, kortyolgattam.
Egy szakadt ruhás nő állt mellém, és egy farkas, önkéntelenül, is a balomon pihenő tőrömre tévedt a kezem, aztán leeresztettem, és próbáltam nyugalmat sugározni. A farkasokról gyakorta rossz emlékek jöttek elő, amikor éjjel a hidegbe vonyítás után, a falka étel után kutat, volt, hogy én vagy ők küzdöttek meg az életben maradásért. Sose szerettem az állatokat bántani, de úgy vagyok vele, vagy ők vagy én. Résen maradtam, ha netalántán akarna valamit az a farkas...

A fogadó szó azért talán egy kicsit erős. Ez egy kocsma. Méghozzá elég silány. A bent lévők megviselt, edzett, kigyúrt, lecsúszott vagy teljesen részeg, asztalon vagy az alatt alvó egyének. Semmi bizalomgerjesztő nincs a helyben.
A csapos kiadja az italt Kyrának, majd megvetően odadobja.
- Ha ideszarik, te szeded fel - majd törölget tovább.
De mit is törölget igazából. A higiénián az sem segít már.
A követett utazót azonban Kyra nem látja sehol. Minden bizonnyal az emeleten van. Vagy a pincében.

Megszoktam már, hogy megbámulnak, főleg az ilyen helyeken mit is keres egy fiatal lány egyedül, most viszont a farkasomat is. Senkit nem zavart különösebb képen csak egy fiatal férfit aki kilógott a fogadóban tartózkodók közül, őt is csak annyira, hogy ellenőrizte a fegyverét. Magamban jól megmosolyogtam. Kénytelen vagyok ilyen helyekre betérni, máshová amúgy sem nagyon engednek be. A csapos elég durva volt, de hát ezt is megszoktam már. Letettem a tál vizet a földre és meg simogattam a farkaskámat, közben beszéltünk. Igaz halkan és csak töredékekben de megértettük egymást félszavakból is. Nem volt idelent akit kerestünk, mondtam figyeljen erősen hátha megérzi valamerről a szagát épületen belül. Én vissza ültem a bárszékre és belekortyoltam a boromba. Csókra húzta a számat ez a silányak közül is a legsilányabb. Irigykedtem a farkasom vizére aki elégedetten lefetyelte azt majd a lábaimhoz hasalt. Letettem a kupát és vártam. Rá sem néztem csak az orrom alatt oda böktem az idegennek.
-Nem fog bántani, ha te sem őt.

Elején minden lassú mozgással történtek az események, aztán nem igazán törődtem az eseményekkel, a pocsék sörömmel foglalkoztam.
~ A kocsmák, vagy fogadók, mind összehozzák szükség idején az embert, hmm a szükség, ha már itt tartok miért is vagyok itt? Mármint, megint egy fogadóban, munka ruhában, kicsit sem feltűnő, ááhh, miközben reflex szerűen kifejezem rémületemet a farkassal szemben. Talán az utóbbi két nap, igen, lehet az borította ki az idegeimet, amire még több pia kellene, jó kis alma bór, aztán egy jó szunya, azután úgy felkelni, hogy azt sem tudom hol vagyok, de nem is érdekel. Ej de rám férne, egy napig ráerőltetett elvárások nélkül... ~ Futottak át agyamon a gondolatok, amiket egy női hang tört meg, éppen csak megértettem:
- Nem Fog bántani, ha te sem őt.
- Oh, önnek is jókat - néztem rá hirtelen, kicsit ütődötten a nem várt kommunikációra, aztán folytatta. -, rögtön gondoltam, igen szelíd fajtának látszik, ne haragudjon, nem fárasztanám, nehéz napjaim voltak, nem szoktam így reagálni - magyarázkodtam a nőnek, majd újfent előrefordultam, és néztem a söntést, miközben iszogattam rohamosan fogyó sörömet.
~ Végén még elregélem neki az életemet, mi a szöszt csinálok? ~

Intettem Switchnek majd miután csobbant felkapaszkodtam a létrára és felmentem. Nagy nehezen fellöktem a csatornafedőt, leporoltam magam ami valljuk be nem sokat segített a szennyvízzel áztatott cipőmön. Becsasszogtam a sikátorba. Még porolgattam a felsőmet amikor felnéztem a kocsma látványa tárult elém.
~Hát ha késdobálós akkor itt a helyem.
Beléptem a kocsmába és alaposan körbenéztem. Nemsokkal később ismerős arcokat pillantottam meg. Szélesre tártam a mosolyomat. Hosszú nyújtott léptekkel odasétáltam hozzájuk és ha volt szabad hely leültem, amennyiben nem volt csak megálltam az asztalnál.
-Nocsak nocsak, hát ti?

Iszonyatosan förtelmes szagok csapták meg az orromat most inkább átok volt a tökéletes szaglás, a társam is felnyüszített a lábaimnál. Ha el is csíphetett volna valami szagfoszlányt most annak vége, szegénykém biztosan nagyon kellemetlen ez neki. A fehér hajú, hullafosztó kellemetlen fickó, de legalább a pénzdobálós nincs itt. Viszont ha ő itt van akkor talán én is jó nyomon vagyok. Figyelmem rá sem vetve inkább kortyoltam egyet a lőrémből és csak vissza böktem neki.
-Gondolom ugyan azért mint te.

A hangra lettem figyelmes meg amit a nő mondott válaszul.
~ Mi a szösz van itt? ~ Gondoltam, és fordultam hátra mintha valami nagykabátos valaki lennék, kis felháborodás oka, hogy másodszorra zavartak meg elmélkedésemből. Aztán a gondolatok maga, és a szó is belém fagyott, egy talán oszló, vagy hentessel verekedő fickó lépett a nő s hozzám, mintha engem is ismerne. Úgy gondoltam, csak ismernék ,egy ilyen pár baltát látott arcot, meg az a vigyort.
Kérdőn felhúzom a szemöldökömet, elsőre erre voltam csak képes, aztán szóra nyitottam a számat:
-Nem ismerem, ön honnan feltételei ellenkezőjét? - kérdeztem tőle, és mindnél tovább néztem őt annál inkább kérdőjeleztem meg emberi mivoltát. Fehér haj, ami mintha kezdene leválni a fejéről, a szemei mintha vak lenne, nem tudom mi szerzett, a nőre pillantok gyorsan, ő nyugodtságot tükrözz, meglehet rá az oka, talán jó lenne nekem is azt tenni. Apró megszokás mégis, ha valaki egy kocsmában akart tőlem valamit, az sose végződött jól. Mindenesetre próbálok nyitott lenni a békés megoldásokra.

-Remélem, hogy így van.
A fiatalemberre néztem. Már ha ember volt. Sosem lehet tudni.
-Khan.
Mutatkoztam be egyszerűen.
-Én se ismerlek, de ettől függetlenül tegeződhetünk. A hölgy tudom mi járatban. Megnyugtató dolog őt itt látni. Ha nem a pasija vagy, amit egyébként kétlek. Akkor nyilván valami közöd van ahhoz amit ő is szeretne. Amit ő szeretne azt én is. Meg még páran. Tehát a célunk közös, minek lépjek fel ellenségesen?
Tagoltam mondandóim hosszú sorát. Szépen kimérve. Tárgyilagosan,némi közvetlenséget mutatva irányába. Arcomon a mosoly megszelídült de sosem tűnt el úgy igazán. A bal jóslat jelei folyton ott fityegtek a sarkán.

-Én viszont már kevésbé örülök neked, -vágtam közbe beszélgetésükbe- de ha már itt vagy össze dolgozhatnánk, hátha előrébb jutunk a dolgokban. A féltételezés, hogy ezt az embert a páromnak nézted pedig egyenesen sértő. Legközelebb gondolkodj, de ha szimpatikus neked bevehetjük őt is, viszont a te részed osztod meg vele.

- Hmm - adtam hangot féloldalas mosolyomnak.
- Engem Mannimarkonak hívnak, valószínűleg közösek lehetnek a céljaink, lássunk is neki, hátha tudok segíteni, úgyis elegem lett ebből az italból. - Mit sem törődve a nő keménykedésével, kifizettem italomat, megfordultam, és egy tanácsot mondtam:
- Gondolom jobb lenne olyan helyen egyeztetni ahol kevesebb a fűl - tanácsolta, majd várta a reakciókat.

Lesajnálóan mosolyogtam a lányra.
-Sértő, az úriemberre nézve...
Egy pillanatig figyeltem a reakcióját, élveztem a helyzetet. Majd folytattam.
-Ha sikerrel járunk a megbízó neki is perkál, ha nem is annyit de nyilván eleget...
Visszafordultam Mannimarko felé. Bemutatkozására csak biccentettem.
-Nem feltétlenül...
Hátra dőltem a székemen és nyújtózkodtam és fennhangon szóltam.
-Ennyi pénzből simán felbérelhetünk pár ember, vagy lefizethetünk valakit hogy mondjon pár szót...
Résre nyitottam a szemem és körbepillantottam ,hogy felkeltette e valaki figyelmét. Előre hajoltam az asztal fölé és csöndben szinte suttogva modntam a többit.
-Ha valaki bekapja a salit, kiszedjük belőle amit tud és megy a csatornába...

Már épp indulni készültem amikor változott a terv.
~ Pénzelne embereket, de miért ilyen lepukkantakat, nem tudom, hogy használhatók lennének e. Ő megtapasztalja azt amit kell, aztán kész, de én aztán nem fizetek nekik, alig van pénzem jelenleg, a vagyon otthon csücsül, az meg jóó messze van, hála az angyaloknak érte. ~ Gondoltam, miközben keresztbe fontam karjaimat mellkasomon, és úgy néztem Khan-t. Aztán halkan megsúgtam neki:
- Ha ilyesfajta módszerekkel élsz, szólj előre, nem akarok ott lenni - tettem hozzá még utólag teljesen komoly, és elszánt tekintettel, noha tudtam nem sokat ér az ilyenfajta lényeknél, mégis ezt tettem.

-Na ide figyelj hullarabló, én nem viselem jól ha játszadozni akarsz velem, szóval ha az én képembe is belemászol leharapom az orrodat.
-Viszont,most hogy így megbeszéltük, hogy együtt dolgozunk szólíthatok Kyrának. -csak,hogy én is bemutatkozzam.
-Egyébként meg nem kell lefizetnünk senkit, akit keresünk itt van az épületben, csak a bűzöd az összes szagot elnyomja. Talán gyakrabban fürödhetnél. Szóval vagy odafent van valahol, vagy a pincében. Válasszatok, hol kezdjük.-Lehúzom a maradék boromat is és leteszem az árát a pultra.

A nő is bemutatkozott, és részletezte álláspontját, miért is van itt.
~ Tökéletes, ők már mind tudják hol mi van, én meg hiányosan - mosolyodtam el a gondolaton -, legalább hamarabb tovább jutunk, és talán nekem is jut valami komoly szerep. ~ Gondoltam, aztán ajánlatot tettem, csak, hogy haladjunk is:
- Rendben, akkor gondolom szét kellene válnunk, én bátorkodom átkutatni a pincét - ajánlottam már indulásra készen. Természetesen megvárom a válaszukat, netalántán más "feladatot" szánnak nekem.
Inkább ezt viselem el, jobb mintha azt nézik mikor árulhatom el őket, vagy ha minden mozdulatomat nézik. Ez a szerepem - a tettre kész ütődött - sokszor segített, a megtévesztésben, aztán nem egyszer a hasznomra fordíthattam az eseményeket, kevés erőfeszítéssel.

Az újdonsült társunk szavain jót nevettem magamban és mosolyogva mondtam.
-Rajta nézz csak szét, de tudod, hogy kit keresünk, mert én nem, egyedül csak ő tudja! -mutatok a lábamnál fekvő farkasra.
-Szóval akkor merre is fehér hajú barátom?

» Ivellios - Valhedge utcái (VK I. epizód - Füst és köd)
» Khanalek - Valhedge csatornarendszere (VK I. epizód - Füst és köd)
» Khanalek - Valhedge (VK I. epizód - Füst és köd)
» Főtér (VK I. epizód - Füst és köd)
» Excelsior szálló (VK I. epizód - Füst és köd)