I. Diabloween-i mese: Wolfer kísértetei - 1. csapat

Ragnarel feszülten figyeli a történteket, amikor meghallja a settenkedő alakot. Valami azt súgja fontos lehet az események szempontjából és amikor észreveszi, hogy a fickó igyekszik kereket oldani ez a feltételezés hamar bizonysággá növekszik.
-Valamit látok, utol kell érnem - mondja de sajnos bővebben már nem tudja kifejteni társainak, ugyanis így is meglehetősen nagyobb az előnye az üldözöttnek mint amennyire azt szeretné... így hát a lehető leggyorsabb tempójában igyekszik elkapni a menekülőt, mindezt úgy, hogy lehetőleg figyel arra is, hogy ne essen el semmiben, valamint ha túl sokáig tartana az üldözés, akkor könnyedén megtalálja a csapatát.
~csak érjem utol, talán választ tudna adni egy két kérdésre, és ugye az jól látszik, hogy settenkedik valamiben...~ elmélkedik, miközben minden erejét a futásba fekteti...
~Utol kell érnem és akkor, akkor majd a többiek elé viszem és megtudjuk mit keresett itt... ~

Ahogy Ragnarel üldözőbe veszi az alakot, hamarosan rá kell jönnie, hogy nem lesz olyan könnyű: az alak átrohan egy egész horda szellemen, akik ott sorakoznak fel, Ragnarel útjában.
- Meg fogtok fizetni mindenért. Semmi esélyetek megállítani minket - zúgják a túlvilágiak, majd eltűnnek.
Ahogy felszívódnak, nem látni már a korábban üldözött alakot, úgy tűnik, a szellemek mintha direkt azért jelentek volna meg, hogy segítsenek neki. Ragnarel nyomát vesztette az ismeretlennek.
Azonban úgy tűnik, ez a temető más érdekes dolgot is tartogat. Amint Ragnarel megfordul, hogy visszasétáljon csapatához, ott, ahol az alakot először megpillantotta, egy embert pillant meg a földön heverni... holtan, vérbe fagyva.

Metana megvizsgálja a csillogó tárgyat, és előtör belőle a felismerés: valahol már látott ilyet. Ez a kékesen, halványan világító kristály egy fókuszkő, amit varázshasználók használnak. Egyszer még régen, amikor a Rend tanítványa volt, Metanának mutattak egy ilyen tárgyat. Ezeket általában olyan varázslók használják, akik különböző képeket szeretnének kivetíteni egy bizonyos területen belül. A fókusz azért hasznos, mert messziről is működtethető, és kis mennyiségű energiát lehet felnagyítani vele, bár csak látszólag.

~A francba... ez az átkos emberi alak nem olyan gyors mint a valódi alakom... De valamire azért mégis csak jó volt ez az egész, hiszen most már sejtem, hogy szellemeinket valaki irányítja, vagy legalábbis valakik szolgálatában állnak. ~Elmélkedik vissza fele sietve de akkor hirtelen meglátja a holtestet.
Óvatosan szemügyre veszi és amennyiben hallótávolságban vannak társai szól nekik, hogy jöjjenek gyorsa! (ha nincsenek akkor csak felületes vizsgálódást tart majd gyorsan elmegy társaiért )
-Ennyit arról, hogy ne a halálnak éljenek... Mondja fanyarul..

Ahogy Ragnarel tüzetesen megvizsgálja a testet, érdekes dolgokat vesz észre. Az illető egy férfi, aki ruházata alapján a báró egyik szolgája volt még egy órával ezelőtt, most azonban egy szép vértócsa éktelenkedik körülötte. A mellkasán egy tépett szélű (korántsem éles tárggyal vágott) seb éktelenkedik, és egy hasonló van a nyakán is. Valószínűleg ez utóbbi sérülés miatt vérzett el.
Ami még felettébb érdekes a tett színhelyén, hogy néhány csomó barna szőrszál van beleragadva a sebbe és az alvadó vérbe.

~Mi a fene... ez az eset csak még zavarosabbá teszi az egészet. ~ Mélyet sóhajt. Majd átnézi a ruházatát, az erszényét, megvizsgálja a szőrcsomót, közben megpróbálja hívni társait
- Ezekiel, Metana jöjjenek ide, van itt valami amit látniuk kell... - Kiáltom. Majd tovább vizslatom a tetemet és közben körbe pillantok figyelve társaim érkeztét.

Épp a sebeit tanulmányozom, amikor megérkezik Metana. Figyelmesen végighallgatom mondandóját, majd pontosítom észrevételét.
- Nézze ezt a fickót nem én öltem meg... Mi okom lett volna rá? A helyzet az, hogy amikor elrohantam, láttam egy eléggé furcsa alakot aki a bujkált előlünk vagy esetleg követett minket. Észrevettem és ő is engem, ezért menekülni próbált és én el akartam fogni, hogy kikérdezhessük. Már majdnem megvolt amikor a szellemsereg a segítségére sietett és elállta az utamat. Legalábbis ez nagyon így festett. Ezek után követtem szememmel a szellemek mozgását és van egy Kripta ami eléggé különös lehet... - itt sóhajt egyet, majd fojtatja.. - Visszatérve, erre a szerencsétlenre útban visszafele találtam, és nézze meg a sebeit, sokkal inkább hasonlít fogak vagy karmok által okozott marcangolt sebre mintsem kardal ejtett vágásra, - itt mutatok pallosomra a hátamon - és nézze ezt a sok szőrt...
-Nem tudom mi ez, de egyre több a furcsaság és kérem ne feltételezze, hogy kérdés és mindenféle ok nélkül gyilkolok.. ~ Azok az időm már elmúltak ~ Tudja kudarcot vallottam, elmenekült a fickó aki talán válaszolhatott volna kérdésünkre, de most itt ez a kristály talán szembesítenünk kellene vele a Bárót és akkor kibújhat a szeg a zsákból. De ha már ön is gyilkolással gyanúsít, mit várhatok a helyiektől... - komorodom el

-Nos azt gondolom, ahol van 2 kristály ott lesz több is, javaslom nézzünk alaposabban körül ebben az istenverte temetőben! Bár azt nem tudom, hogy pontosan hogyan is működik ez, de valami azt súgja fontosak ezek a kövek... Aztán mehetünk szembesíteni! -javaslom társaimnak

A keresgélés közben a csapat talál még egy kristályt. A temetőt átfésülték, és semmi egyebet nem találtak, ami újabb szálat indítana el, kristály sincs több, de Metana mást is talált: az öreg néni, aki a faluból idáig kísérte őket, szintén hasonló körülmények közepette fekszik a földön, mint az előbb talált szolgáló.

Metanától kérek egy próbát.